Tisza Legmélyebb Pontja - Index - Tudomány - A Kékes Magasságánál Is Mélyebben Volt Hazánk Legmélyebb Pontja

Magyarország legmélyebb pontja 1986-ban a Rakonczay Zoltán vezette Országos Környezet és Természetvédelmi Hivatalban (OKTH) döntés született, hogy a leg-leg pontokat megjelölik hazánkban, összesen hét helyszínen. Ezek az alábbiak voltak: a négy égtájon a legészakibb-legdélibb, stb. pontok, az ország közepe: (Pusztavacs), valamint a legalacsonyabb (Tiszasziget) és a legmagasabb (Kékes tető) pontok. Az OKTH Dél-Alföldi Felügyelősége kapta meg a feladatot, hogy Tiszaszigeten, az ország legmélyebb pontján, helyezze el a kopjafa jellegű emlékművet. Abban az időben ez az intézmény végezte a természetvédelmi kezelést Békés és Csongrád megyében, valamint a hatósági feladatokat is elláta ott, és Bács-Kiskun megyében is. Az OKTH DAF munkatársai Tiszaszigeten, a falutól kb. 1 - az akkori Jugoszlávia határától kb. 2 kilométerre, állították fel a tölgyfából készült, beton tuskóba foglalt oszlopt. Mint utóbb kiderült, a legmélyebb pont nem is a Tisza bal partján, hanem a túloldalon található Szeged-Gyálarét térségében.

Magyarország földrajzi legjei » Közel és távol utazás

A pontos súlypontszámítások szerint ez a pont nem is Pusztavacs közelében, hanem Dabas és Hernád között található. A legmélyebb pont helyéről viszont azóta is vitatkoznak a földmérő, térképész, geográfus és turisztikai szakemberek. A Természetjáró Szövetség ugyanis még a rendszerváltás előtt megjelölte ezeket a helyeket, ám az országhatárokon fekvő pontok - így a szerb határhoz közeli mélypont - határvédelmi okból mégsem kerülhettek akkoriban a valódi helyükre. Ezért az emlékhelyek is ott maradtak, ahol eredetileg kialakították őket. Az, aki ezeket a pontokat felkeresi - kivéve a Kékes csúcsát - azzal kell, hogy szembesüljön, hogy az emlékhely és a földrazilag pontos nevezetes hely elkülönül egymástól. - Az ukrán és a horvát határon lévő keleti és déli pontok kivételével a természetjárók és a geoládák keresői az internetes oldalak bejegyzései szerint nagy kedvvel és szép számmal meg is duplázzák az élményt ezeknél a nevezetes helyeknél. Természetesen a legnépszerűbb a Kékes, de a mélypont sem szégyenkezhet a látogatottságát tekintve – kezdte gondolatait Dr. Szatmári József, egyetemi docens.

Fotó: Forgó Angéla További útvonalát a Bodrogközből a hortobágy-kunsági és a borsodi-hevesi-jászsági területek határán ugyancsak süllyedékek jelölték ki. E mederváltozások során a Tisza keresztezte jobb parti mellékfolyóit és több ágra szakadt. Vize egyrészt a mellékfolyók régi medrében, másrészt a süllyedések által kijelölt új mederben folyt tovább. Vízrendszer A mai Tisza vízrendszere, amely még nem viselte magán jelentős nyomát az emberi beavatkozásoknak feltételezhetően a következőképpen alakult: A síkságra érkező folyó a Szamos torkolatánál észak felé fordult, majd 50-60 km-nyi út megtétele után Záhonynál ismét irányt váltott, nyugat-délnyugat felé folytatta útját, megkerülte a Tokaj-hegyet, majd Tiszaluc környékén a Sajó és Hernád hordalékkúpja mentén déli irányba kanyarodott. Alább a hevesi síkságon meanderezett, majd Csongrád környékén ismét dél felé vitte vizét. Ezen a szakaszon a jobb parti mellékfolyók levágott alsó folyásainak, illetve a helyi jellegű süllyedések változásának megfelelően több ér, kisebb folyóág szakadt ki testéből.

A Gerlachfalvi-csúcs ezen kitüntetett elsőségéről hosszú időn át csak nagyon kevesen tudtak, és akik tudtak róla (vagy inkább "hitték"), azok sem tudták bizonyítani. Kilencszáz éven át egy sor hegycsúcsról hitték és mondták azt, hogy az hazánk legmagasabb pontja. Azonban ezt pontosan lemérni sem tudták, de a hobbiból űzött hegymászás és "bakancsos turizmus" megindulása előtt sokakat ez nem is igazán érdekelt. Az első világháború után Trianon révén az ország területének nagy részével együtt a Magas-Tátra is elveszett Magyarország számára. Így lett az új, kis-Magyarország legmagasabb pontja a Mátra teteje, az 1014 méter magas Kékes. Mivel akkoriban a határokon nem lehetett csak úgy szabadon átkelni és a közlekedés is nehézkesebb volt, ezért e szomorú "kitüntetés" irányította rá a figyelmet az eddig turisztikailag viszonylag elhanyagolt Mátrára. 1938-tól a II. világháború végéig az országhatár változásaival többször is változott az,, ország legmagasabb pontja,, cím. Így Magyarország hivatalos, politikai határain belüli legmagasabb pontjának címét 1944 óta újból a Kékes viseli.

Tisza legmélyebb pont a mousson

100 alatti lakosság számú településből 2014-ben 139 volt az országban. A legtöbb ilyen települést Zala, Vas és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találjuk. Legnépesebb település: Budapest – 1, 732 millió fő Legnagyobb területű település: Budapest – 525, 09 km2 (meglepő, de második legnagyobb területű településünk Hódmezővásárhely) Legnagyobb füves puszta: Hortobágy – 82 000 ha Legmagasabb vízesés: Lillafüredi vízesés – 20 m Leghosszabb barlang: Pálvölgyi barlangrendszer – 30 300 m Legmélyebb barlang: Bányász-barlang (Bükk) – 275 m Magyarország mértani középontja: Pusztavacs A történelmi Magyarország mértani középpontja: Szarvas

Űrhajósok eledele készül a tiszaszigeti hangárban

  • Melyik a legmelyebb pontja a foldnek?
  • Elárulva 38 rész video hosting
  • Telekom tv előfizetés sport
  • Az ördög ügyvédje varga judit 10
  • Hogyan tudhatom meg milyen internet érhető el nálam?
  • Bereczki Zoltán & Szinetár Dóra : Duett Karácsony album - Zeneszöveg.hu
  • Szabó Bálint fotóblogja: Magyarország "legmélyebb pontja"
  • 5 történelmi épület Balatonfüreden és környékén, amit érdemes meglátogatni

Külföldi rekordmélységekre példákat elég hosszan lehetne sorolni, összehasonlítási alapként a Kola-félszigeten végrehajtott szupermély kutatófúrást (12 261 méter, 1989-ben) mindenképp illik megemlíteni, de oda ember nem juthatott le, mivel a cél a föld mélyének tudományos feltérképezése volt*. Az ember járta mélységekben abszolút csúcstartók a dél-afrikai aranybányák négyezer méter mélyen húzódó vágatai, a magyar rekord ezeknek kb negyede, de azért elég impresszív így is, ahogy hamarosan látni fogjuk. Nem lesz meglepetés: magyar emberek, magyar földbe legmélyebbre bányatevékenység során jutottak, mégpedig a hetvenes években, a mecseki uránbányászat során. Az uránérc kitermelését 1957-ben kezdte meg a Pécsi Uránércbánya Vállalat (később Mecseki Ércbánya Vállalat) Kővágószőlős határában, kezdetben 120-180 méteres mélységekben. Az ebben a mélységben feltárható uránérc mennyisége azonban hamar kevésnek bizonyult, ezért mélyebbre kellett vágni a bányajáratokat: a III. számú bányaüzemben már a felszíntől számított 430 méteres (a tengerszint alatt 120 méteres) mélységig fúrtak le, majd az újabb bányaüzemnél már az egy kilométeres mélységet is meg kellett haladni.

A munkálatokat Széchenyi vezetésével, Vásárhelyi tervei, pontosabban a század első felében, főként Huszár Mátyás vízszabályozási terveinek felhasználásával kezdték meg. Meg kell jegyezni, hogy már akkor több szakember azon a véleményen volt, hogy a folyó kiöntéseit nem szükséges megakadályozni, csak korlátozni kell, illetve az árvizek szétterítésén alapuló szabályozási rendszer kialakítását szorgalmazták. 1846-ban a Tiszav ölgyi-Társulat megalakulása jelezte a nagyszabású tájátalakító munka megindítását. Az első átvágást Tiszadob térségében végezték 1846. augusztus 27-én. A folyószabályozás minden ezt követő fázisa egy-egy nagyobb árvízhez köthető. A Tisza mellett megkezdődtek a mellékfolyók szabályozásai is. A Szamoson érdemi munka csak 1890. után történt. A szabályozások során 36 kanyarulatot vágtak át, valamint egy 1300 méteres átvágással új, kedvezőbb irányú torkolatot alakítottak ki a régi alatt mintegy 2, 5 km-rel. A kor vízgazdálkodásának következtében megindult alföldi szárazodás, illetve belvizesedés hívta életre azt az öntöző és belvíz levezető csatornahálózatot, amelynek munkálatai a 30-as években indultak és nagyjából az 50-es években fejeződtek be, de aminek karbantartása, fejlesztése napjainkban is folyamatosan zajlik.

Az ország legmélyebb pontja | Szeged Ma

Jelenleg a folyó vízgyűjtőjének hazai részét három nagy hordalékkúp öt részre tagolja. A Nyírség hordalékkúpja a felső-tiszai folyórendszer (Kraszna, Szamos, Túr) és a Körösök-Berettyó vízrendszere közé ékelődik. A Bükkalja hordalékkúpja a Sajó-Bódva-Hernád völgyeit választja el a Zagyva-Tarna vizeitől. Végül a Maros hordalékkúp a Maros-völgyet választja el a Körösök vízgyűjtőjétől. A lejtés csekélységének további következménye, hogy a folyó nagy kerülőkkel, kanyarulatokkal fut erózióbázisa felé. A Tisza az Alföldre kilépve középszakasz jellegű, meanderező folyó. Pályáját végig kísérik a levágott kanyarulatok, vagyis morotvák, az árvizek által létrehozott övzátonyok. A változások tehát nem szűntek meg a geológiai a jelenben sem. A kanyarulatok vándorlásával, lefűződéseivel a meder folyamatosan változik. Szabályozási munkálatok A XIX. század közepén kezdődtek meg azok a nagyarányú vízrendezések, amelyek eredménye mind a mai napig meghatározza a Tisza-völgy vízföldrajzi képét. A szabályozási munkálatok elsősorban az árvízvédelmi töltések építését, valamint a kanyarulatok átvágását célozták meg az árhullám minél gyorsabb levezetése érdekében.

Forrás:

Csongrád-Csanád megye területe nagyrészt felöleli a Tisza-Körös-Maros mente legjelentősebb turisztikai kisrégióit. Itt található a Kárpát medence legmélyebb pontja. Természeti adottságaink a vízparti üdülés, vízisportolás, horgászat kiváló lehetőségeit kínálják folyóink élő- és holtvizein, tavaink mentén. Az ártéri erdők az apróvadak vadászatára, a folyógátak kerékpáros túrázásra alkalmasak. A Tisza védett ártéri részei máig megőrizték viszonylagos érintetlenségüket - ilyen összefüggő háborítatlan, ugyanakkor veszélytelenül bejárható terület Európában kevés van. Az itt, valamint a szikes tavak környékén és a homoki erdőkben, pusztákon élő különös növény- és állatfajokat természetvédelmi területeken védik. Kiemelkedőek termál- és gyógvíz adottságaink. A terület az ország napfényben leggazdagabb tája, ahol júniustól októberig érik a gyümölcs. Kultúránk ban különös élmény az alföldi városok építészeti tágasságát és a modern világvárosi szerkezetet ötvöző Szeged, mely vonzó utazási célpont az egyetemek, kutatóintézetek által szervezett kongresszusok, továbbá a gazdag színházi, zenei élet eseményeinek látogatói számára is.
Wed, 21 Sep 2022 18:36:06 +0000